nem megy

és nem tud megváltozni, csak úgy csettintésre minden...nem tudja megtagadni azt a bolond lelket, amely benne lakozik...mindig így rontja el a dolgokat...mindig így ijeszti el maga mellől, akit szeret...nem, nem arról van szó, hogy nem türelmes, sőt, most, vele türelmesebb, mint valaha...és minden harmadik mondatot mond ki és azt sem egészen...pokoli volt a tegnap éjszaka...döntött...biztos, bizonyos, bízik...érez...és most mégnagyobb lett a csönd és a kérdőjel...
idő...idő...idő...néha mellette, néha ellene dolgozik...most úgy érzi, ellene...de lehet, hogy mellette...

téblábolni megfáradt lélekkel
melegben kattogó aggyal, hát engedj el
kérdőjeleket rajzolni a homokba

szeszélyeidet nehezen viselni
a Holdra szállni és útra kelni
kérdőjeleket rajzolni a homokba

két szék között a földre esni
néha már mindenen nevetni
kérdőjeleket rajzolni a homokba

elveszteni a repülő álmokat
letörni az angyal szárnyakat
kérdőjeleket rajzolni a homokba

kicsit meghasonlani és mozaikot rakni
bókok helyett csak lecseszést kapni
kérdőjeleket rajzolni a homokba

mégis várat építeni álmokból
tátongó szívvel és féktelen aggyal
tékozló angyal

kettészakadt lélek

valami tegnap este kettészakadt...lehet, hogy a lélek tényleg a hypotalamusban lakik, akkor viszont a hypotalamusom szakadt ketté...vagy valami más egy kicsit lejebb...most várok...mert az idő majd lerendezi a dolgokat...remélem

a melóhelyen káosz...már csak négy napot kell kibírni és valami új jön...talán valami jobb...

nem vagyok valami jól...

peace and love

béke, szivárvány, fehér galambok...avagy csihadmá'...összejöttek a dolgok és kezdem megint határaimat súrolni mindenben...fáradt vagyok...nem nem...most kivételesen aludtam eleget...de túl sok az info és kicsi már a tárhely...lehet, hogy kéne egy újraindítás és ha az sem segít, akkor jöhet a töröl, újra telepít...
annyira butus vagyok...mindig elkövetek bizonyos hibákat, aztán mindig tudom is, hogy hibáztam...és ez ismétlődik, mert->miért nem tudok én egyszer tényleg csomót kötni a nyelvemre meg az érzéseimre, gondolataimra, mindenre...ha minden egyes hibánál csomózgatnék, már rég csak csomó lenne az érintett részeim helyén...de ácsi ácsi ácsi...most tudom, most kapcsoltam, most jó jó jó így, húzd be a féket, vissza, egyes...lassan lassan, mehet a kettes, oké oké hármas...és most nem szabad gyorsan hajtani...nem rohanunk sehová...ez itt az élet...emberke!
állj meg egy pillanatra és nézz körül...
-ez itt a bátyám:imádom, szeretem, a legfontosabb ember az életemben, aki mindig marad
-ez itt a családom: volt rossz, volt jó, sok rossz, kevés jó, de itt vagyunk és igen, szeretem őket
-ez itt az életem: nem éhezem, van fedél a fejem fölött(még), van munkám és lesz is...és van pár ember, aki szeret...

érdekes, mindig olyan fontos volt számomra, hogy szeressenek, de arra valahogy sohasem ügyeltem, hogy én magamat megszeressem...elfogadjam...mondjuk ehhez volt egy-két keresetlen szava anyámnak is...de most itt állok és úgy döntöttem, építkezem


és akkor most alapozzunk:
-adott egy meztelen lélek tehát így:
hibák: önértékelési gondok
túl sok agyalás
néha meggondolatlanság
szókimondás
őszinteség
előbb beszél, mint átgondol(lsd.:3.)
bizonytalanság dolgokban
szétszórtság
nem vagy tisztában a dolgaiddal:határok, külső, belső
figyelmetlenség

jó tulajdonságok: figyelmesség
segítőkészség
nyitottság
szókimondás!
őszinteség!
kék szem:p
jó kommunikációs készség
gyors ítélőképesség

azta mindenit...van itt némi paradoxon...nya ezeket kéne szépen helyre tenni.../jahm, akinek vmelyik kategoriába lenne még tulajdonsága, szeretettel várom!!!/

nos akkor...mit is szeretnék elérni/megélni:
- rendbetenni az életemet:gondolatok, tettek, érzések, értékek
- megoldani az anyagi gondjaimat mások közvetlen segítsége nélkül
- fixen maradni egy helyen, egy szakmában, egy munkahelyen, ahol szeretem csinálni, amit csinálok
- még egy nyelvet megtanulni(naon naon naon szeretném a spanyolt)
- megnöveszteni a hajamat
- többet mozogni
- és magam maradni...megtalálni magamat...

tulajdonképpen megvagyok én!!!!!!!!csak/ DE nem szabad hagynom, hogy bárki megváltoztasson egy mondattal, egy tettel, egy gesztussal, egy bármivel...
mindig is az volt a bajom, hogy túlságosan nagy hatással voltak rám a külső jelek, jelzések...na ez addig jó, mig építenek, de amikor már rombolnak, az nem...
nem hagyhatom magam rombolni
és ami a legfontosabb, mindig én vagyok önmagam legnagyobb ellensége!!!tehát, ha most nagyon diplomatikus lennék, azt mondanám, meg kell tanulnom együttműködni magammal!!!

hát erről van itt szó!!!

peace and love

a nagy magammal beszélgetések időszaka

lassan már többet beszélgetek magammal, mint másokkal:)
tegnapelőtt megbeszéltem magammal, hogy nincs hiszti, meg elragadtatások, ma reggel pedig megtárgyaltam őmagamságával azt is, hogy semmilyen körülmények között nem lehetek féltékeny...se férfi, se nő, se munka, se semmi miatt...én ilyen vagyok, amilyen...nálam jobban senki nem tud úgysem én lenni(szerencsére), úgyhogy ezzel az ügy le is van zárva...vándorló életmód következik...nagyon...az albérletet talán ki tudom fizetni, de attól tartok, nem biztos...és a munkahelyvándorlás megintcsak fenntartva...sajna...a szakma jellege marad, csak a lap és a nívó változik...gyerekek, tegyétek össze értem a pici mancsotokat még utoljára (ezt nem hosszú óval kéne írni?:S)szóval megintcsak kellene a védőangyalok szárnya, hogy egy kicsit alá bújhassak...
ami a magánélet másik oldalait illeti:család...pf...párkapcsolat...pfff...remekül megtanultam egy mondatot a magyar "sztároktól"...bár szerencsére nem nekem szokták mondani...:"ne haragudj, de nem nyilatkozom"
:D
érjétek be a gyötrelmeimmel az örömömet megtartom magamnak és neki:p

najó nem...nincs még hogyan és kivel...ez a pálya...tudom, tudom, öreg morcos medve barátom most azt mondaná, hogy addig jó:)pláne az idétlen kis lelkemet ismerve

jahm, a legfontosabbat nem mondtam...
főiskolámon is "költöztem" immáron kommunikéció és médiatudományok szak hallgatója vagyok:) hát nem gyönyörűséges?:)

kicsit el vagyok lőve agyilag...sok a meló és nem tudom kiereszteni a gőzt...nem baj, holnap majd széttépek valakit, 26-án meg egy másik valakit:)/az egyik hím, a másik nőnemű még mielőtt elindulna a féltékenykedés:p/

pofontot nekem

Tegnap este megbeszélgettem magammal a zizzzeneteimet és lekevertem magamnak egy jókora gondolati maflást...mostmár magamnál vagyok...néha elfog a depi meg az idiotizmus, de szerencsémre kézben tudom több-kevesebb sikerrel tartani a dolgokat...elég sok gond és baj nyomja a hátamat, izé pontosabban agyamat...
az állásom lóg a levegőben, ennek köszönhetően az albérletem is...anyámék most költöznek...nagyanyám marad a jókora körúti lakásban én meg nyakig ülök a fekáliában...finoman szólva...az még hagyján, h a meló, de 25 napon belül pénzhez kéne jutnom...nem is kevéshez...az albi miatt...és még nem ettem,meg nem fizettem rezsit sem...tudom tudom, nehéz a textilbányászok élete, nade most eluralkodott rajtam a pánik meg minden és nagyon nem látom, hogyan kecmereghetnék ki a lekvárból ennyi idő alatt...
komolyan mondom még a végén strihelésre adom a fejem...wááááááááááááááááá

last minute

ez itt már nem az utolsó, hanem az utolsó utáni perc

...lábnyomok a homokon...

lábnyomokat hagysz a homokon, de azt ugye elmossa a víz...a tenger sodró hullámai közt téged is visz az ár...de hogy mi volt tegnap, tegnapelőtt, azon gondolkodni kár...elmúlik megint egy év...öregebb lettél és talán bölcsebb is, bár az nem biztos...kattognak, forognak a kerekek jönnek és mennek az emberek melletted és te itt maradsz...szeretsz és szeretenek megvetsz és megvetnek, szerencse, hogy gyűlölni nem tudsz már...kagyló vagy, mely mindig kinyílik, de egyetlen érintésre bezár...kívül hiába szép, hiába csábít belül érzések kavalkádja vár...van valaki, aki fontos...volt valaki, akinek annak kellett volna lenni...múlnak a percek...a telefonod az élettársad lett és várod a csodát...beleestél a csapdába, amelyből nem menekülhetsz egyhamar...márha akarnál menekülni, de te nem is akarsz...próbálsz lazulni...elfogadni ezt a tetves világot és megszeretni önmagad, hogy aztán, akit szeretsz majd szeretni tudjon...ha egyáltalán szeretni tud...emberek vagyunk, bármily hihetetlen...te is, én is...tök mindegy, hányan ismerik a neved...szép lassan kinyújtod a kezed...fogni szeretnél, markolni, karmolni, harapni...de csak megsimítod az arcát, adsz a homlokára egy csókot és megbújsz a háttérben néha hangosabban néha csendben, hogy ne zavard...ő is sokat tanít neked...tanulod a társas magányt...de ez a magány neked nem részed...nem érzed...de érzed...hogy néha fojt....néha szárnyakat ad, majd el is veszi azokat és arra eszmélsz, hogy fekszel a porban...magasság, mélység...szereted...

ha nincs barátunk elvisz a szél...

kurv@ fáradt vagyok...idióta ez az időjárás, sokat fáj a fejem...rengeteget dolgozom, de legalább látom, hogy talán nem hiába...hihetetlen módon egyedül érzem magam, de nyilván kellenek az embernek ilyen időszakok is...volt szerencsém megismerni egy-két csodálatos emberkét...celeb nem celeb szempontomból lényegtelen...ez az egyedüllét számomra mégsem az igazi...elhurult reggel a gyógyszerem és össze-vissza írok, dehát ezt tőlem már meg lehetett ennyi idő alatt szokni...este megyeg a viva cometre...persze természetesen dolgozni, mert mi más...lesznek már ott ismerősök a kollégákon kívül is, úgyhogy reméljük jó lesz...azért érzitek, hogy dórika a sarokba dobja a rózsaszín tornacsukát és bizony szoknyát meg magassarkút húz...nincs egy hete, hogy szintén ez volt az ábra...a zsebfirkászi meló úgy néz ki némi nőiességet is nevel belém...miaf@sz...szédelgek egész nap...nem nem nem nem vagyok terhes!!!csak kimerült...marhára kimerült...kedvem lenne egy órát áztatni magam egy kád vízben, aludni sokat sokat és nagyokat beszélgetni...
közléskényszerem van és nem tudok kinek közölni...hiányzik innen valaki...egy barát...vagy valami...marhára nem bííírom...
ha nincs barátunk, elvisz a szél...

furcsa

furcsa dolgok forognak ezerrel a köbön...
van úgy, hogy a fáradtság, megnéz, megáll, beköszön...
felém fúj, ember, szerencse
de ha nem...elvisz a szél

fáradt

Nahát...
nem nem akarom, terhes lett...más a gondolkodásmódunk...nem nem tudom...de de tudom, csak nehéz...ő nem én, én nem ő...két külön...távoli...más...
azt hiszem nem kell

hello, hello, nem tűntem el...

nahát, az úgy volt, hogy:
-számot váltottam, mert kedves ex-főnököm és anyukája telefon betyárok lettek
-már majdnem teljesen átcuccoltam az új kéróba...melós egyedül költözködni...pf...
-ezerrel intéznem kell mégsemfélbehagyottcsakszakváltanikészülő dolgokat a suliban...
-meg a munka és fizetés kérdésben is intézkednem kell, habár ott megjelent a megváltás..
-aztán még maradék költözés dolgoban is vannak feladatok, meg gondolattal át kéne repítenem ide az ágyamat is
-meg most rohanok dolgozni, mert frissiben még a végén kapok a fejemre

pusziiiiii

jé thia ????nu?nyár van e és még szabad hétvégém is akad mostanában:):*